gototopgototop
kazán kazángyártás vegyestüzelésű kazán puffertartály vízteres kandalló szállító tartály rakodó kanalak gépkocsi felépítmények pótkocsi felépítmények

Hasznos információk, tudnivalók

PDF Nyomtatás E-mail

Módosítás: 2017 Augusztus 22

1.Nyitott-és zárt fűtési rendszer átfogó leírása:


Nyitott fűtési rendszer esetén a vegyestüzelésű kazánhoz nyitott tágulási tartály kerül beépítésre. A tágulási tartály teszi lehetővé a víz hőmérsékletének változása közben fellépő térfogat ingadozást. Az ilyen rendszerben csak atmoszférikus nyomás van, és bármilyen hiba  esetén sem léphet fel túlnyomás (a keletkező gőz a nyitott tágulási tartályon keresztül a szabadba távozik). Ez szavatolja a rendszer biztonságát.

Nyitott fűtési rendszerek tágulási tartálya, a rendszer magaslati pontján legtöbb esetben fűtetlen térbe (Pl.: padlás) kerül, így nagyon fontos a tartály és a hozzávezető csövek hőszigetelése. Elfagyás esetén is problémák adódhatnak.


Zárt fűtési rendszer esetében a víz térfogatváltozását a zárt tágulási tartályban lévő membrán teszi lehetővé. Az ilyen rendszerekben állandó túlnyomás uralkodik. Ez esetben nem kell számolnunk a nyitott tágulási tartály, valamint a hőcserélő hő-veszteségével, így e rendszerek nagyobb hatásfokkal, gazdaságosabban üzemeltethetőek.

Problémát okoz viszont, hogy meghibásodás, áramszünet, illetve túlfűtés esetén a víz túlmelegedhet. A keletkező gőz növelné a rendszer nyomását, mely balesetveszélyes lehet. Ezen veszély kiküszöbölésére az alábbi  biztonsági berendezések beépítése szükséges :

 termikus biztonsági szelep (pl: WATTS STS 20)
 automata töltőszelep (pl: WATTS ALIMAT)
 2 baros biztonsági szelep  
 lefúvó szelep

Vegyestüzelésű kazánok túlmelegedhetnek, ennek oka lehet pl áramszünet, kazán túlfűtése, keringető szivattyú meghibásodása, emberi mulasztás. Ilyen esetben a termikus biztonsági szelep biztosítja a kazán biztonságos lehűlését. Amint a kazán hőmérséklete eléri a 95-97 °C a szelep kinyit és kiengedi a túlmelegedett vizet. Ezáltal a rendszerben nyomásesés lép fel, amit az automata töltőszelep pótol a beállított nyomási értékig. Mivel ez a hálózati vízvezetékre van csatlakoztatva
A termikus elfolyó szelepet a kazán legmelegebb pontján kell elhelyezni, míg az automata töltőszelepet a fűtési visszatérő ágba.


2.lemezkazánok előnye az öntvény kazánokkal szemben
 

 nagyobb tüzelőajtó  nyílása van, így nagyobb darab fával is fűthető
 hamarabb fel lehet fűteni a kívánt hőmérsékletre, de hamarabb ki is hűl
 jobban ellenáll a hőmérséklet különbségeknek
 rendeltetésszerű és helyes használat esetén hosszú élettartam
 kisebb huzatigénnyel rendelkeznek
 kedvezőbb árúak



3.A megfelelő kazán teljesítmény kiválasztása

A megfelelő kazán teljesítménye kiválasztása függ:
fűtendő terület nagyságától
falak nyílászárók állapotától, szigeteltségétől
a csatlakoztatni kívánt fűtési rendszer típusától ( pl: padlófűtés, radiátoros fűtés)
rendszerben lévő víz mennyiségétől
kémény méretétől
lakás fekvésétől

Ha a kazán teljesítményét túlméretezzük, akkor az alábbi hibák léphetnek fel:

kondenzáció : a kazánban lévő víz hőmérséklete alacsonyabb az előírtnál, ezért a tűztér „hideg” falán kicsapódik a pára. Ez összekeveredik a használat során felrakódott égéstermékkel, egy savas folyadékot hozva létre, ami a lemez károsodásához vezet. Ez tönkre teszi a berendezést, illetve a kéményt is.

Túlfűti a rendszert:   a kazán  több hőt állít elő,mint amennyire a lakásnak szüksége van,amit a csövek,radiátorok felvesznek. Így a túlfűtés elkerülése végett teljesen lezárva,levegő hozzáadása nélkül kellene működtetni. Ami úgyszintén kondenzációhoz vezet.
 

4.Fűtéskor felléphető hibák:

Nyers tűzrevalóval való fűtéskor a fának jelentős kalória mennyisége a víz elpárolgatására  használódik el. Az így keletkező vízgőz lecsapódik a  kazánban, valamint a kéményben, ami megköti a füstben lévő káros anyagokat. Így egy savas anyag keletkezik.  

Nyers tűzrevalóval történő fűtés esetén lényegesen nagyobb a kazán káros anyag kibocsátása, hiszen tökéletlen az égés.

Gazdaságosabb  ha megveszi az ember  drágább fabrikettet, mivel annak kevesebb ,mint 10 % a nedvesség tartalma, így a benne lévő kalóriának nem kell vizet párologtatnia, valamint  a vízért nem kell pénzt fizetni. A brikettben levő kalória teljes egésze a  fűtésre használódik el .  Mindezzel ellentétben áll a nyersfával való tüzelés, a nyers fa  lényegesebben olcsóbb, de víz tartalma kb 50%, amit a maradék 50% fának kell elpárologtatni. Nem beszélve a környezetszennyezésről, valamint  a kazánt és a kéményt is tönkreteszi . .  Egyértelmű tehát, hogy  nyers fából lényegesen többet kell felhasználni, mint szárazból, így annak több is a költsége.


5.Kondenzáció

kondenzáció lényege: A kazánban lévő víz hőmérséklete alacsonyabb az előírtnál, ezért a tűztér „hideg” falán kicsapódik a pára. Ez összekeveredik a használat során felrakódott égéstermékkel, egy savas folyadékot hozva létre, ami a lemez károsodásához vezet. Ez tönkre teszi a berendezést, illetve a kéményt is.
Ezt megszüntethetjük:
-puffertartály beépítésével
        -a tüzelőajtón található szellőzőnyílás használatával-szekunder levegő adása.





A kondenzáció kialakulásában  szerepet játszhat a tüzelendő fa nedvesség tartalma is.

Néhány érdekes adat:

A frissen vágott fa nedvességtartalma kb. 40-60 %.
Légszáraz fa nedvességtartalma kb. 12-20%. ( 1- másfél évig szabadban száradó fa ).
Abszolút száraz fa nedvességtartalma kb. 10 % ( 2 évig fedett helyen, hasogatva tárolt fa)

A vásárolt tűzifát a legjobb, ha egy féltető alatt, fedett, de oldalról nyitott helyen tároljuk, raklapon, hogy oldalról és alulról is szellőzhessen.




Kondenzáció akkor is előfordulhat, ha mindent tökéletesen üzemeltetünk, és a tüzelőanyag is száraz.
A tűzrevalóból felszabaduló füstgázok elégésekor is vízgőz keletkezik, ennek a vízgőznek el kell távoznia a kazánból. Ez csak akkor tud megvalósulni ,ha az égéstérbe másodlagos levegőt juttatunk. Ez legtöbb esetben a kazán tüzelő ajtaján valósul meg.. Ennek használatával tökéletesíthetjük az égést, hisz ki tudjuk szellőztetni a gőzt a kazánból és a kéményből.

Páralecsapódás történhet akkor is, ha a kazán vízhőmérséklete üzemi hőfok alatt van  ( hideg a tűztér felülete) Erre megoldásként szolgál a csőtermosztát, amely csak abban az esetben engedi a keringető szivattyút elindulni, ha a kazán elérte  az üzemi hőfokát.

A termosztatikus háromjáratú szelep beépítésével a kazán egésze az aljától a tetejéig egyforma hőmérsékletű lesz, csak akkor engedi ki a rendszerbe a vizet ha eléri az üzemi hőfokot.

Aktuális termékeink